A gyulladást általában valamilyen felső légúti, vírusos eredetű hurutos megbetegedés előzi meg. A vírusfertőzés kapcsán kialakuló nyálkahártya-duzzanat elzárja a középfül szellőzésében szerepet játszó fülkürt nyílását. A fülkürt normálisan percenként 3-4-szer szellőzik, amikor nyelés kapcsán megnyílik. Mivel a gyulladás következtében a dobüreg nem tud szellőzni, a benne lévő levegő felszívódik, és helyette savós váladék szaporodik fel a dobhártya mögött. Ezt az állapotot víztiszta, szerózus, régi nevén savós középfülgyulladásnak nevezik.
Kezdeti stádiumában még alig okoz panaszokat a betegség, azonban a fülészeti vizsgálat során már látható a dobhártya behúzódása. A gennyes középfülgyulladás jellemző tünete a tartós és erős fülfájás.
Szúró, lüktető, tartós fájdalom a fülben, orrfújáskor, nyeléskor pattogás, halláscsökkenés, dugultság-, teltség érzés a fülben, orrfolyás, láz, legyengült általános állapot jellemző főleg gyermekeknél.
Csecsemőknél gyakran látjuk, hogy a fülükhöz kapkodnak, és fájdalmasan felsírnak.
Az idősebb betegek általában csökkent hallásról is beszámolnak. Az általános tünetek közé tartozik a magas láz, a bágyadtság, és az elesett állapot.
Fiatal gyermekeknél gyakran hányás, hasmenés jelentkezhet, mivel a lecsorgó gennyes váladék a gyomor és a bél nyálkahártyáját irritálhatja. A következményes kiszáradás a tüneteket tovább súlyosbítja. Ha a megfelelő fülészeti kezelés nem történik meg időben, akkor a dobhártya átszakad. Ekkor a betegek fájdalma csökken, mivel megszűnik a dobhártya feszülése.Véres-gennyes fülfolyás észlelhető.
A középfülgyulladás felső légúti fertőzések következtében alakul ki, ezért utóbbiak megelőzése és megfelelő kezelése a legfontosabb preventív módszer.
Őszi-téli időszakban a vitamindús táplálkozásnak van kiemelt jelentősége. Már kialakult hurutos betegség esetén orrcsepp, kisgyermekeknél ha szükséges. orrszívás segít.
